Hogyan jött létre a Defi

A DeFi 2.0 egy új fejezet a blokklánc technológia iparágban. A blokklánc az utóbbi idők igencsak említést érdemlő diszruptív technológiája a pénzügyi szektornak. Számos kriptovaluta és okosszerződés, projekt és megoldás látott napvilágot a blockchain segítségével. Azonban időre volt szükség, hogy a felhasználók megérjenek a DeFi (Decentralizált Finance) szolgáltatások használatára. Annak ellenére, hogy a DeFi az egyik leggyorsabban növekvő ágazat a blokklánc-iparon belül, még mindig kicsinek mondható a teljes blockchain ökoszisztémát tekintve. 

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a kormányok által támogatott pénz használatával szemben, másrészt a központosított intézményekre sincs szükség üzemeltetésükkel kapcsolatban. 

Ez a szemléletváltás új lehetőségeket hoz, megbízható globális hozzáféréssel, gyorsabb elszámolási idővel, részletes eszköznyilvántartással, merőben új pénzügyi eszközöket sorakoztat fel, és a szolgáltatás paletta is folyamatosan bővül.

A centrális megoldások használatával megszoktuk, hogy a felelősség teljes mértékben áthárítható volt egy központi szereplőre, aki ezen feladat elvégzéséért kapta a juttatását, szabályozta a piaci kereslet-kínálatot, teljes körű ellenőrzést garantálva azon. Ez a modell lehetőséget nyújt az emberi tévedések bekövetkezésére is. A banki szolgáltatások zömében régi, már elavult gépparkokra és szoftverekre épülve igyekeznek felvenni a versenyt az új megoldásokkal. Ami ennél is fontosabb: annak ellenére, hogy a kezelt vagyon elvileg a miénk, semmilyen ráhatásunk nincs arra, a szolgáltató nélkül teljesen elérhetetlen számunkra. 

Sokan hallottak már a Bitcoinról, Ethereumról és egyéb kriptovalutáról, azonban a rendszer, technológia, ami lehetővé teszi ezeknek a központi szereplők nélküli transzferálhatóságát, már kevésbé ismert. 

Bár való igaz, hogy a rendszer azért jött létre, hogy olyan embereknek szolgáltasson, akik valamilyen okból kifolyólag a bankrendszeren kívül esnek, de mára már nagyvállalatok és fejlett országok lakosai is használják. 

A DeFi esszenciája

A DeFi a tradicionális pénzügyi megoldások átültetéseit nyújtják decentralizált köntösbe. Befektetések mellett akár olyan komplex szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a kölcsönzés, kamatoztatás, illetve számos ezekre épülő komplexebb pénzügyi szolgáltatás.

A DeFi projektek jellemzően nyílt forráskódúak és eltérő láncokat használnak. Ráadásul a legtöbb esetben maga az üzleti logika is kizárólag blokkláncon létezik, és okosszerződésekben fut le a központosított működés vagy irányítás teljes hiánya mellett.

Miben tér el mindemellett egy DeFi szolgáltatás?

• Működtetéséhez nincs szükség alkalmazottakra, sem pedig intézményekre.
• A működtető üzleti folyamatok teljes mértékben átláthatóak, szemben a hagyományos banki rendszerekkel. Így a felhasználók nemcsak hogy átláthatják, de akár építhetnek rájuk vagy továbbfejleszthetik azokat. Ez az átláthatóság a ma működő hagyományos pénzügyi rendszerek esetében nincs meg. 
• Földrajzi lokációtól függetlenül bárhonnan, bármikor, bárki számára elérhető.
• Jóváhagyás után nem módosítható, törölhető, az adatok nem vesznek el, nem manipulálhatóak.  
• Mentes az iránymutatásoktól, jogszabályi megfelelésektől, így felhatalmazásra sincs szükség annak használatához. 
• Ingyenes, szemben a hagyományos pénzügyi rendszerekkel (a hálózati költségeket nem tekintve)

Passzív jövedelemszerzés 

A felhasználóknak nem kell bonyolult lépéseken átmenniük ahhoz, hogy passzív jövedelmet szerezzenek a DeFi megoldásokkal. Azonban átfogó ismeretekre van szüksége az olyan témákkal kapcsolatban, mint az Automated Market Makers azaz AMM-ek, az árfolyam ingadozások, vagy az új projektek kockázatai.

Nézzük mik is lehetnek ezek a passzív jövedelmek: 

Kölcsönzés

A hagyományos banki számlákhoz képest, amelyek kamatot kínálnak, a DeFi kölcsönzés segítségével magasabb APY-t kereshetsz. Ezt okosszerződésbe zárt kriptoeszközök kölcsönadásával érheted el. Fontos tudni, hogy ellentétben a centralizált kriptofedezetű kölcsön platformokkal, a DeFi kölcsönzés számos sajátosságot tartogat. Egyrészt a kölcsönadott eszközért cserébe kapunk egy egyedi tokent, ami leírja a lending poolban betöltött arányunkat, illetve ennek árfolyamváltozása képezi le a nyereségünket is. Ezen tokennel lehet később kiváltani a letétünket, illetve hozzájutni a nyereséghez. Fontos tudni, hogy mindig csak annyi kölcsöntokent lehet visszaváltani, amennyi nincs allokálva kihelyezésként az adott lending poolban. Tehát előfordulhat, hogy szeretnénk visszakapni a saját letétünket, de ezt nem tehetjük meg, mert éppen minden token allokálva van. Ennek elkerülésére a platformon általában egy algoritmust használnak a kamatok valós időben történő számítására, ez az algoritmus szavatolja, hogy amikor nagyon sok az allokálatlan (kölcsönként nem felvett) mennyiség az adott lending poolban, akkor a kamatok alacsonyra kúsznak, ha pedig magas (tehát nagyon kevés letétet lehet kivonni), akkor pedig a kamatok is az egekbe szaladnak. Pont ez a dinamizmus, ami miatt nem beszélhetünk a DeFi kölcsönplatformok esetén kiszámítható bevételekről, előfordulhat, hogy adott időszakban szinte közel nulla hozamot termel az adott pool, de olyan eset is előállhat, amikor rövid időre akár több száz százaléknyi éves hozamot is tudunk realizálni. Mint, minden DeFi megoldásnál, a kölcsönzésnél is fontos szempont a hálózati díj, amikor megtérülést számolunk. A legnépszerűbb DeFi lending platformok az Ethereumon futnak, ahol egy-egy kölcsönkihelyezésnek vagy visszahívásnak a hálózati díja akár több száz dollár is lehet. Így jól látható, hogy ezen díjak könnyen felemészthetik akár a teljes nyereséget is.

A kölcsönfelvevők a letétbe helyezett eszközökhöz saját vagyonuk fedezetként történő lekötésével juthatnak hozzá. A kölcsönfelvevőknek a kölcsönt kamattal együtt vissza kell fizetniük a platformnak. Ezután az okoszerződések szétosztják a kamatot a kölcsönnyújtók között, a platformon zárolt vagyonuk arányában.

Bújjunk a likviditás szolgáltatók bőrébe

A kölcsönzésnél lényegesen nagyobb kockázatokat rejtenek a likviditási poolok (LP-k), ám a magasabb kockázathoz lényegesen kiszámíthatóbb bevétel is társul. Az LP-k megértéséhez érdemes átlátni, hogy miért is működik teljesen másképpen egy decentralizált tőzsde, mint azok központosított párjai. Mivel a decentralizált tőzsdék üzleti logikája teljesen a blokkláncon működik, így valójában a blokkláncon kell, hogy történjen minden ügylet is, illetve a blokkláncon kell tárolni az ehhez szükséges minden elemi információt is. Ennek gazdaságos működését teremtik meg a LP-k. Míg a hagyományos tőzsdéken minden vételügylettel szemben áll egy eladási ügylet, addig a decentralizált tőzsdéken nem az egyik ügyfél ad el a másiknak, hanem minden eladás és vétel a liquidity poolokkal szemben történik. Tehát a LP-k szavatolják azt, hogy minden pillanatban legyen elégséges mennyiségű megvehető token, illetve hogy minden pillanatban el lehessen adni az adott tokent.

Ebből a rövid bevezetőből is leszűrhető, hogy – szemben a kölcsönzéssel – itt nem egy kriptoeszközt kell mozgósítaniunk, hiszen a tőzsdéken mindig kereskedési párokról beszélünk, így az LP-kben kettő (vagy akár több) tokent kell allokálniunk. Egyszerű példa erre az ETH-USDC pár. Ha az ETH árfolyama éppen 4000 dollár, akkor az LP-be való csatlakozás feltétele, hogy minden berakott 1 ETH mellé rakjunk 4000 USDC-t is. 

Ezt követően a decentralizált tőzsde szabadon rendelkezik az pozíciónkkal. Amennyiben valaki éppen el akar adni ETH-t, akkor nekünk (is) adja el, amennyiben venni akar, akkor pedig tőlünk (is) veszi meg azt.

Hogy mit nyerünk ezzel? Természetesen a váltási költségeket! A különböző LP szolgáltatóknál a váltási költségek széles spektrumban mozognak, de legtöbb esetben a 0.1%, 0.3% és 1% a jellemző. Tehát látható, hogy akár kevés számú váltási ügylet esetén is már busás jutalmakra számíthatunk, különösen akkor, ha az adott LP-ben az arányunk magas.

Minél magasabb az arányunk egy LP-ben (tehát minél nagyobb részét adjuk ki a teljes likviditásnak), annál több váltási díj landol nálunk… illetve annál nagyobb részben fogjuk mi hordozni az adott LP árfolyamkockázatát is. Maradva a fentebbi példánál: két hónap múlva úgy döntünk, hogy ki akarunk lépni az LP-ből, ezért visszakérjük az 1 ETH-nkat, ám akkor az ETH árfolyama éppen csak 3000 dollár. Tehát az 1 ETH mellé csak 3000 USDC-t fogunk visszakapni, persze a váltási díjakon felül. Tehát elmondható, hogy ilyen esetben komoly veszteségeket realizáltunk.

Nyitott LP pozícióban elszenvedett árfolyamnyereséget nevezzük impermanent lossnak, tehát olyan veszteségnek, amiről ugyan tudunk az árfolyam miatt, de még nem realizáltuk, így ha az árfolyam újra a megfelelő irányba fog haladni, akkor a pozíciónk képes a veszteséget ledolgozni. 

Minél egzotikusabb, minél újabb tokenekkel szemben nyitunk LP pozíciót, annál nagyobb kockázatokkal kell számolnunk. Sok esetben hoznak létre pl. meme vagy DeFi tokeneket csak azzal a céllal, hogy az arra nyitott LP-be hatalmas likviditást vonzanak be, majd amikor ez már elég magasra nőtt, akkor az eredeti LP létrehozó kirántja az összes likviditását (ezt nevezzük rug pull-nak), ezáltal lenullázva a teljes poolt és okozva olyan kárt, amiből már nem nagyon tud nyertesen kijönni a kreátoron kívül senki. Külön érdekesség az a gyakori jelenség, amikor az eleve csalásra létrejött tokenek a rug pull után is saját életet élnek, és az első kör károsultjai megpróbálják azt újra népszerűsíteni, remélve, hogy egy második, vagy sokadik rug pull-t tudjanak végrehajtani újabb belépők kárára. 

Arra is volt már több példa, hogy egy (feltételezhetően) kizárólag rug pull-ra létrehozott projekt a kifosztás után mégis saját életre kelt, és a mai napig működik. Erre jó példa a SushiSwap, amit a megalkotója a korai siker után rug pull-olt, majd átadta az irányítást, és az új csapat sikerre vitte a projektet. Igaz, a projekt körüli pénzügyek továbbra sem kifejezetten transzparensek, és napi szinten lehet hallani a botrányokról is.

Staking

Mint oly sok esetben, itt is igaz, hogy gyakran használjuk ugyanazt a kifejezést különböző értelmű fogalmakra. A staking erre tipikusan jó példa, maga a kifejezés igen sűrűn használt a kriptovilágban, annak ellenére is, hogy teljesen más tevékenységre utal. A DeFi világában a staking tevékenység annyit jelent, hogy valaki másnak kölcsönadjuk a különböző DeFi pozíciókat tartalmazó tokeneket, amiért cserébe kapunk valamilyen hozamot. DeFi pozíció lehet pl. egy lending pooltól kapott lending pozíciót leírtó token, vagy éppen egy liqudity pooltól kapott LP token. Mindkét esetben az adott token nem a tényleges kriptoeszközeinket tartalmazza, hanem az adott kölcsönzési platformon vagy a likviditási poolban lévő eszközeink pozícióját. 

Amikor ezeket a pozíció-tokeneket stakeljük, akkor gyakorlatilag ezen tokeneket odaadjuk jellemzően egy DeFi szolgáltatónak. Ezáltal lemondunk annak nyereségéről, cserébe az adott szolgáltató a saját DeFi tokenét fogja nekünk passzív jutalomként jóváírni időről-időre. Így egy kiszámíthatóbb bevételünk jön létre akkor is, ha nagyon sok LP-ben veszünk részt, hiszen a bevételeink jellemzően egyfajta tokenben fognak realizálódni. 

Egy ilyen esetben, ha szeretnénk visszakapni a saját kriptoeszközeinket, akkor előbb a staket kell megszüntetni, majd ezt követően a visszakapott pozíció-tokenekkel kell visszaváltani a kölcsön vagy decentralizált tőzsde platformon a saját kripto tokeneinket. Tehát látható, hogy a stakelés jellemzően kétszeres rendszerkockázatot jelent. 

Fontos látni, hogy a fentebb felsorolt szolgáltatásoknál jellemzően elmosódnak a határvonalak. Sok esetben a DeFi staking szolgáltatók egyben nyújtanak LP szolgáltatásokat és akár kölcsönszolgáltatásokat is, mindezeket akár egy felületen, vagy különböző derivatíva termékekbe csomagolva.

Mi is az az AMM?

Most, hogy már ismerjük az alapvetőbb DeFi funkciókat, érdemes kicsit jobban beleásni magunkat az egészet működtető automatikus folyamatokba is, hiszen ezek ismerete sokat segít átlátni a rendszer működését. 

A tőzsdei termékek legfontosabb piaci információi a keresleti ár és keresleti mennyiség, valamint a kínálati ár és kínálati mennyiség. A tőzsdén jegyzett értékpapírokra érkező eladási és vételi ajánlatok bekerülnek az ajánlati könyvbe, (order book). Az árak attól függnek, hogy milyen vételi ajánlatok állnak szemben az eladási oldallal. Az se mindegy, hogy hány darab termékre érkezik ajánlat. Ha valamiből többet szeretnénk vásárolni, mint amennyi elérhető a piacon, az árak értelemszerűen emelkednek. Az order book a (vételi és eladási) megbízások párosításáért cserébe jutalékot számít fel.

A hagyományos tőzsdei ajánlati könyv alkalmazása helyett az Automatizált Árjegyzői Algoritmus, angolul automated market maker (AMM) segít az eszközök árazásában. A DEX-eken (decentralizált tőzsdék) nincsenek közvetítők, nem nyújtanak támogatást a felügyeleti infrastruktúrákhoz vagy az order bookhoz, Így jelentős autonómiát élvezhetnek a kereskedések kezdeményezésében a felhasználók, lehetővé téve bármely egyén számára, hogy létrehozza saját piacát a blokklánc-hálózaton. 

Az AMM árfolyam megállapító algoritmus, célja kiváltani a központi tőzsdéken működő kereskedési könyveket, mivel a blokkláncon az order book fenntartása nagyon drága lenne, és számos technikai akadályba is ütközne. 

Az AMM célja, hogy minden egyes eladásnál vagy vételnél megállapítsa, hogy azt követkően mi lesz az adott kereskedési pár árfolyama. Ilyen kereskedési pároknál minden esetben az ún. liquidity pool-lal szemben történik minden vétel és eladás, illetve a kereskedési díjat a likvidit poolokat fenntartók is kapják. Bárki részt vehet egy likvidity poolban, amennyiben vállalja ennek összes kockázatát. 

Az algoritmus kiszámítja, hogy egy adott tranzakciót követően milyen mértékben változik a tokenek aránya, és így az árfolyama egy likviditási poolban.

Yield farming

A befektetők hozamért cserébe likviditást biztosítanak különböző korai fázisban lévő, kevésbé ismert projekt számára. A frissen induló DeFi és DEX projektek a korai pillanataikban kifejezetten likviditáshiányosak, amit úgy próbálnak ellensúlyozni, hogy az algoritmusok hatalmas (akár éves szinten több ezer százalékos) hozamot adnak. Ez a hozam azonban akár néhány óra alatt is a piaci szintre állhat vissza, viszont ezen rövid időszakban valóban lehet is realizálni ezeket a nagyon magas hozamokat. 

Fontos látni, hogy ezen projektek kockázata nagyon magas, a nyilvánvaló korai technológiai kockázatok mellett akár az is előfordulhat, hogy az adott projekt eleve csalás céljából jött létre, melynek egyetlen célja a frissen behelyezett likviditás ellopása. 

A Yield farming egy kifejezetten aktív részvételt igénylő tevékenység, ahol képesnek kell lenni akár órákon belül is új pozíciókba továbblépni. Emellett ezen tevékenység teljes vagyonvesztési kockázata is igen magas.

A DEXek előnyei

• Tokenek elérhetősége

az új projektek a központosított tőzsdékre történő bevezetésük előtt elérhetők, így kedvező áron juthatunk hozzájuk, mikor a tőzsdékre bevezetik ezeket a tokeneket, jellemzően az értékük jelentősen megugrik. 

• Névtelenség

felhasználók anonimitására utal. A felhasználóknak nem kell átadniuk a szabványos azonosítási eljárásokat,

• Alacsonyabb partnerkockázat

az okos szerződéseken keresztül nem kell semmilyen közvetítőre támaszkodni a tranzakciók során.

• Továbbfejlesztett biztonság

A DEX egyedülálló fénypontja, hogy nem ellenőrzi a felhasználók pénzeszközeit, mivel ezeket saját maguknak őrzik, és preferenciáik szerint léphetnek kapcsolatba a DEX-szel.

A DEX-ek használatának kockázatai

A decentralizált tőzsdék egyértelmű előnyei mellett fontos azonosítani a velük kapcsolatos alábbi kockázatokat is.

• Specifikus tudás követelménye

A felhasználóknak ismerniük kell a biztonsággal kapcsolatos koncepciókat, amelyek segítségével megóvhatják pénzeszközeiket a DEX kriptotőzsdén. Ezenkívül speciális ismeretekkel kell rendelkeznie a pénztárcák kiválasztását, és a pénztárca megfelelő tokenekkel való finanszírozását illetően.

• Ellenőrizetlen tokenkibocsátás

Bármely magánszemély listázhat új tokent likviditási céllal. Ez azonban rug pull scam-hez vezethet a befektetők számára. Ennek eredményeként a befektetők vásárolhatnak tokeneket azzal a feltételezéssel, hogy újabb tokent kapnak. Tehát a kereskedőknek kellő gondosságot kell fordítani a tokenek ellenőrzésére mielőtt befektetnének.

• Okosszerződésekkel járó kockázatok 

Az okosszerződésben lévő bug-ok elkerülhetik az auditorok figyelmét, és a hibásan megírt vagy szándékosan hibát rejtő kódok további károkhoz vezethetnek.

• Tőkeigényes művelet a Yield Farming különösképpen

A legtöbb DeFi platform az Ethereum hálózaton működik, a hálózat terheltsége miatt a gas díjak is magasak. Nem ritka, hogy a nyereség elvész a díjak fizetése miatt, ezért csak igen jelentős (több ezer dolláros) összegekkel érdemes itt forgatni a megtakarításainkat. Egyéb láncok is versenyeznek a DeFi platformok piacán, például a Binance Smart Chain, az ICON, a Polkadot, vagy a Solana melyek igyekeznek jóval alacsonyabb hálózati költségekkel működni. 

*Felelősség kizárása: A cikkben megfogalmazott állítások nem minősülnek befektetési tanácsnak, és nem is az a célja, hogy befektetési tanácsot adjon. A cikk írója nem vállal felelősséget a jelen cikkre támaszkodó bármely személy által elszenvedett veszteségért.