Tudást és reményt hagyni magunk után mindannyiunk mozgatója. A halálnál nincs biztosabb ebben az életben, mégis keveset, vagy csak lesütött szemmel beszélünk olyan témákról, hogy mi történik értékeinkkel eltávozásunk után. A cikk kimondottan a kripto vagyon tekintetében veszi alapul a most hatályos jogszabályokat. 

Kell-e végrendelet? Hogy nem vész el vagy kerül illetéktelen kezekbe, és mitől lesz érvényes? Technikailag hogyan zajlik az öröklés és az ezzel járó ügyintézés? Az alábbi írásból kiderül.

Mi az eljárás halál esetén?

A területileg illetékes közjegyző az elhunyt állandó lakcíme alapján van meghatározva. Ő fogja a hagyatéki tárgyalást levezetni és megállapítani az öröklés módját.

A hagyatéki tárgyalás időpontja lehet akár fél — egy év is, függően a közjegyző iroda terheltségétől. A hagyatéki végzés az a közokirat, amivel az örökség hivatalosan is átvehető. 

Mi alapján öröklünk? 

Örökölhetünk a törvény szerint, vagy végakarat alapján. (Számos lehetőség van, az öröklésből történő kiesési okokra, pl.: visszautasítás, nem éljük túl az örökhagyót, érdemtelenség stb.). Végintézkedés hiányában a törvény az irányadó az öröklés rendjére.

A törvényben meghatározott örökösök a megjelölt sorrendben válnak örökössé. Az ági rokonok: gyermekek, a házastárs, szülők. Hiányukban testvérek vagy utóbbiak leszármazói. Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti egy gyermekrész a hagyaték (kripto) ingóság részéből. Ha leszármazó nincs, a hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét, ha vannak, az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban. A Polgári Törvénykönyv szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös, így az élettárs csak végrendelet alapján örökölhet. Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös.

Csak azt örökíthetjük tovább, ami a tulajdonunkban van. Kriptók esetén magát a privát kulcsunkat, vagy online platformon elhelyezett egyenlegünket, ha az hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a miénk. 

Gyakorlatilag tudhatjuk szeretteink jelszavait és hozzáférhetünk kripto vagyonukhoz, de egyre kevésbé érdemes élni ezzel a lehetőséggel, hiszen a szolgáltatók zárolhatják a kriptót, ha nem tudjuk annak eredetét igazolni. Már a jelentősebb tőzsdék és hazai váltók is kérnek forrásigazolást (többfélét is: source of founds, source of transaction, sőt még transaction volume igazolásokat is).

Hogyan végrendelkezzünk?

Végrendelkezni érdemes, és igazán nem kerül semmibe. 

Nemcsak a legköltséghatékonyabb, de egyben a legbiztosabb módja, ha saját kezűleg írunk végakaratot. 

A saját magunk által írt végrendelet fontos kritériuma, hogy mi írjuk azt elejétől a végéig saját kézzel. Minden oldalát írjuk alá, sorszámozzuk, és lássuk el dátummal! Írjuk le, hogy a mi akaratunknak megfelelő dokumentumról van szó és nyilván pontosan fogalmazzunk, ügyelve a saját és örökösök adataira is!

A végrendeletet vigyük el egy közjegyzőhöz! A Végrendeletek Országos Nyilvántartása nevű elektronikus rendszerben, a közjegyzők a végintézkedések adatait rögzítik. Csak és kizárólag a közjegyző irodák férnek hozzá. A nyilvántartás tartalmazza a közokirat vagy magánokirat keltét, a jegyzőkönyv ügyszámát, vagy a borítékba zárva letétbe helyezett végintézkedést tartalmazó magánokirat letételének időpontját, és a letétbe vételi jegyzőkönyv ügyszámát. A nyilvántartásba vétel ingyenes. Nem az okirat tartalmát csak annak tényét rögzíti. A nyilvántartás nem nyilvános, abból adatot a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kérhet.

A közjegyző lefűzi a végrendeletet a páncéljában, és a végrendelkező adatait rögzíti a nyilvántartásban, ha tartozik hozzá egy boríték, akkor azt fizikailag hozzávarrja cérnával, leragasztja egy vignettával, és körbélyegzővel lepecsételi a varrást takaró vignettát. Így a lezárt borítékban akár egy privát kulcs vagy Ledger is elférhet. 

A közjegyző átnézheti az okiratot, hogy formailag megfelelő-e. De ha biztosak vagyunk a dolgokban, ő csak a dokumentumok őrzéséért lesz felelős. A közjegyzők páncéljait x évente ellenőrzik, hogy sorszámilag, és úgy egyébként rendben vannak-e, nem sérültek-e az iratok stb.

Géppel, vagy más által írt végrendelet esetén már több kritériumnak kell megfelelni, például független tanúkkal kell ellátni, és könnyebb belekötni, hiszen annak a végén csak egy aláírás szerepel. 

A végrendeletet írhatja közjegyző is, így már biztos, hogy formailag rendben lesz, de az okirat elkészítésének díja is van. 

Szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé (például baleset során a helyszínen lévőknek mondott utolsó szavaink stb.) A családtagok nem tanúsíthatják az örökhagyó szóban elmondott ígéreteit, még akkor sem, ha hang/video felvétel készült róla, ebben az esetben szoktak közjegyzőt hívni, aki lejegyzeteli a végakaratot. Ha ez nem sikerül, akkor a törvény szerint történik az öröklés.

Mi történik a hagyatéki tárgyaláson? 

A közjegyző előkészül a tárgyalásra, és az elhunyt adatai alapján mindig lekérdezi a  Végrendeletek Országos Nyilvántartását. Ha a nyilvántartás azt jelzi, hogy van egy letétbe helyezett okirat, akkor ezt a kollégától bekéri. Az eredeti okirat annál a közjegyzőnél marad, aki azt felvette, ő csak másolatot küld.

A végrendelet kapcsán fontos a dátum, mert mindig az utoljára írt az érvényes.

Ha az örökséget kihirdették, elosztották, és utána évekkel később előkerül egy érvényes végrendelet, ami későbbi keltezésű, mint ami szerint eljártak, esetleg felbukkan egy örökös vagy vagyontárgy, akkor kezdődnek a problémák. Ekkor előveszik az eredeti aktát a levéltárból, akármilyen régi is legyen az.

Az én véleményem az, hogy ha egy közjegyzőben nem bízol, bízz 3-ban! Zárt borítékban, dobozban helyezd el a privát kulcsodat akár több közjegyzőnél, mely kód összerakva kiadja az örökösöknek a szükséges információt! Kódfejtők előnyben. De ha nem vagy ennyire paranoid, simán tárolhatod minden kirptódat az Inlock-ban. 

Mi történik, ha centrális szolgáltatónál tárolt kriptót örökölsz? 

A közjegyző meg fogja kérdezni az örökösöktől, hogy milyen ingóságai voltak az elhunytnak, amiről nem számoltak még be az Önkormányzatnál. Ha nem tudják az örökösök biztosan, csak sejtik, hogy valamelyik tőzsdén volt az örökhagyónak számlája, akkor a közjegyző hivatalból ír az összes témába hozható szolgáltatónak, hogy volt-e az elhunytnak számlája az adott intézetnél, és ha igen, akkor mi a halál időpontjában a záró egyenleg. 

Ezután összehív egy második (vagy sokadik) hagyatéki tárgyalást, amikor az öröklés rendje szerint meghatározza, ki mit örökölt, és ezzel a már hivatalos Hagyatéki Végzéssel lehet kérni az adott intézményt, hogy fizessék ki az örökösök részére az örökséget.

A centrális tőzsdék előnye, hogy az ott tárolt kriptó örökíthető, míg egy decentrális DEX-en tárolt kripto kinyeréséhez már komolyabb tudás kell és a jelszavak, privát kulcsok ismerete.

Konkrétumok kapcsán kérdezzetek meg egy közjegyzőt, sokan nem tudják, de a tanácsadás ingyenes, időpontot kell kérni, és szívesen segítenek!